a halál közelében

[thorgerd]

Kedves Fórumozók!

Pszichológia szakos vagyok, aki most nagyon elakadt a szakdolgozatával, ugyanis 30 olyan emberrel kell kitöltetnem kérdőívet, akik átélték a klinikai halál állapotát. Aki tud segíteni ebben, kérem írja meg az e-mail címét. Tényleg nagy szükségem van a segítségre.

Előre is köszönöm!!!

Üdv:

Farkas Ági

[Kérésre törölve 110209]

Kedves Thorgerd!

Segíteni nem tudok, de egy két dolgot már átéltem.

Áramütés.
Ezt többször átéltem. Az a túlélés lényege, hogy amikor az izmok összerándulnak akkor, ne görcsösen befelé szorítson a kéz, hanem kifelé irányuló elengedő mozgást végezzen. Ez adottság, de gyakorlással egészen jól el lehet sajátítani. (Az élet a tanítómester.)
Az elejére és a végére, emlékszem. A közbenső eseményeket jórészt homály fedi.

Zuhanás.
Ez a legjobb.
Az ember lelki szemei előtt lepereg az egész élete.

Szívleállás.
Azt álmodom, hogy saját magam fölött lebegek, mint egy áttetsző lény és nézem, ahogy alszom. Aztán egy nagy szívdobbanásra ébredek.

Amikor az orvosok már feladtak minden reményt.
Félig, néha teljesen öntudatlan állapot.
Letisztult pillanatokban a teljes belenyugvás érzése tölti el az embert, hogy ennyi volt és ez már a vég.

Végső soron az emberi élet egy hajszálon függ és ez a hajszál bármely pillanatban elszakadhat. Ha elszakadt a hajszál és a végét még sikerül elkapni, az igazán felemelő.

---

Hasonló témák:

• Harry Potter és a halál ereklyéi

[Diana]

Magam felett lebegek, látom magam nyugodtan feküdni, egy fénylő szál összeköt magammal, aztán emelkedek. Könnyűnek érzem magam, nyugodtnak. Nem fáj semmi, nem gondolok semmire, mi volt, lesz, lebegek súlytalanul egy hívogató fehér fény felé. Ez a biztos pont a körülettem levő sötétségben és nyugalom, olyan nyugalom amilyen életemben nem volt tapasztalható, nincs kérdés, nincs kételkedés, csak haladok a fehér fény fele, oly hívogató. Fehér fényű emberalakokat látok. Ragyognak.Se arcok, se semmi, csak fehér fényű emberalakok, mozognak, átölelik, egymást, ellépkednek egymástól....tisztára, mintha emberek lennének és mégsem.Egy rántás, megállok, a lebegésérzet ellentéte az következik, hogy iszonyú gyorsasággal zuhanok vissza, érzem, ahogy dobog a szívem, talán alszom és álmodom az egészet.....
Ilyen lenne? Men tudom. Nincsenek válaszok, nem is érdemes vitatkozni a miérteken és hogyanokon se tudományosan, se teológiailag, se más szempontból. Csak több kérdés, mint előtte volt. Egy biztos, ha lehet, hogy ilyen nincs mitől féljek.
Az ilyen állapotot átélt emberek 10-20 %-ának vannak emlékei erről. Nem tudni biztosan miért, másoknak meg miért nem. Megfejthetetlen. Vannak egyezések, vannak különbségek. Én pl. ilyen alakokról sehol nem olvastam még, "életlepergésről" igen, ilyenről mégsem tudok írni, ilyet én nem tapasztaltam.....
Hát remélem segíthettem. Amire emlékszem, emlékezni vélek most mindent, tényleg mindent leírtam. Többet nem tudok írni és nem is akarok többet sem beszélni, sem írni erről. Én nem tudok válaszolni arra, mi van utána, bár én is, mint minden ember kíváncsi voltam rá régebben. Már nem. Én megelégszem ennyivel.Rég volt, már csak emlék. Sose felejtem, de az meg az én "bajom".
Jelenleg élek és ennyi a lényeg számomra.

---

Népszerű témák:

• Magyar helységnevek
• Újévi versek, sms-ek, köszöntők. BUÉK!
• Milyen országban élek én?!
• Csiklandozás
• A 12. bolygó és a földi piramisok...
• Imádom a csokit!
• Dumálda
• Hova jártok vásárolni Budapesten?
• Rejtélyes vallás
• Kedvenc idézetek, gondolatok...

[Diana]

Kedves Thorgerd!
Nyilvánosan nem szeretném megadni a mail címemet, de ha van kérdésed bár nem szívesen beszélek róla, azért válaszolok, ha ez neked valóban segítség.
Van pl. gmail címed?

[Bagi Zoltán]

Magam felett lebegek, látom magam nyugodtan feküdni, egy fénylő szál összeköt magammal, aztán emelkedek. Könnyűnek érzem magam, nyugodtnak. Nem fáj semmi, nem gondolok semmire, mi volt, lesz, lebegek súlytalanul egy hívogató fehér fény felé. Ez a biztos pont a körülettem levő sötétségben és nyugalom, olyan nyugalom amilyen életemben nem volt tapasztalható, nincs kérdés, nincs kételkedés, csak haladok a fehér fény fele, oly hívogató. Fehér fényű emberalakokat látok. Ragyognak.Se arcok, se semmi, csak fehér fényű emberalakok, mozognak, átölelik, egymást, ellépkednek egymástól....tisztára, mintha emberek lennének és mégsem.Egy rántás, megállok, a lebegésérzet ellentéte az következik, hogy iszonyú gyorsasággal zuhanok vissza, érzem, ahogy dobog a szívem, talán alszom és álmodom az egészet.....

Azt hiszem tökéletesen leírtad az asztrál utazást.

[Diana]

Ja, kétségtelen utaztam egyet, és tök ingyen
Ezt pipálja fölül bármely légitársaság

[Diana]

Kedves pszichológia szakos hallgató!
Ez egy új módszer a pszichológiában? Egy témakörben segítséget kérünk, pár ember őszintén leírja az élményeit, utána meg válaszra sem méltatjuk őket?
Érdekes emberek lehetnek a pszichológusok.
Tisztelet a segítő szándékú pszichiátereknek. Ha meg nem az vagy akinek írtad magad itt kérek bocsánatot minden pszichológiát tanuló és gyakorlatban alkalmazni igyekvő embertől, de van amit szeretnék tudni:
Kérdés: A pszichológusoknak, az embereknek mi a fontosabb, hogy az egyén mit tapasztalt és hogyan élte át, túl, vagy hogy ők utólag kitalálhassák és megmagyarázhassák, mi történt "valójában"? Találhassanak legalább egy tudományos indoklást, melyet sablonként ráhúzhassanak egy-egy esetre és megelégedve nyugtázhassák mi már tudjuk az általunk megkreált "igazságot"? Az alany meg vagy elfogadja az általunk kitaláltat és behódol, alkalmazkodik, fejet hajt, vagy "leh....zük"? Vagy csak egyszerűen nem veszünk róla tudomást?
Én még nem hallottam ilyen módszerről.
Csak kíváncsi voltál? Ne legyél az! Örülj, ha nem voltak ilyen tapasztalataid és nem "kavart" be semmi extrém élmény az életedbe.
Egy gondolat nálam okosabbtól a kíváncsiságról:
"Az ember olyan kíváncsi lény, hogy nincs az a reménytelenül hosszú és kényelmetlen kötélhágcsó, amin föl ne mászna, hogy belessen egy ablakon, de ismerni nem akarjuk a másikat, azt már nem, mert annak kiszámíthatatlan következményei vannak."
(Ancsel Éva)
Ha valóban megismernél egy ilyen élményt átélt embert sajna rá kellene jönnöd, hogy jó pár pszichológiai és orvosi elméletet kihajíthatnál a kukába. A pszichológia, az orvoslás nem matematika, hogy 2+2 mindig 4.