A vonzás törvénye

[walaki]

A vonzás törvénye egy elterjedt ezoterikus nézet, amely szerint ha jó dolgokra gondolunk, akkor jót vonzunk az életünkbe, ha rosszra gondolunk, akkor rosszat vonzunk be. Tehát hasonló a hasonlót vonzza.



Ebben én nem hiszek. Ugyanis csak azt lehet vonzani, aminek tömege vagy töltése van. Kétféle vonzás létezik: gravitác...iós és elektromágneses.

- A gravitáció egy általános jelenség, úgy is hívják, hogy általános tömegvonzás. Minden vonz mindent. Tehát ha a vonzás törvénye a gravitáció elvén működne, akkor minden gondolat vonzana minden eseményt: a jó gondolat is vonzana jó és rossz eseményt is, és a rossz gondolat is vonzana jó és rossz következményt is.

- Az elektromágneses vonzás szerint az ellentétek vonzzák egymást. A pozitív elektromos töltés (vagy mágneses pólus) a negatívat, a negatív a pozitívat. Tehát ha a vonzás törvénye úgy működne, mint az elektromágneses vonzás, akkor a pozitív gondolatok negatív eseményeket, a negatív gondolatok pozitív eseményeket vonzanának.



Ha ez mégsem egy fizikai jelenség, hanem pszichológiai, akkor sincs rá kielégítő magyarázat, mert a pszichés vonzás is kétféle lehet. Vagy olyan, mint a barátság, mindenki vonzhat mindenkit (gravitáció elv); vagy olyan, mint a szerelem, az ellentétek vonzzák egymást (elektromágneses elv, normális esetben az ellentét a nemekben nyilvánul megy: egy férfi és egy nő vonzza egymást).



A tapasztalat sem igazolja a vonzás törvényét. Akkor is történt velem jó is, rossz is, amikor jóra gondoltam, jóra számítottam, pozitív gondolataim voltak, és akkor is, amikor rosszra számítottam, negatív gondolataim voltak.



Én inkább Murphy törvényeiben hiszek, bár azok sem válnak be mindig. De segítenek felkészülni a váratlan helyzetekre. Ezért hasznosak. Mindig jóra számítok ugyan, de mindig felkészülök a legrosszabbra is.



Murphy törvényeinek egyébként van fizikai analógiája: az entrópianövekedés törvénye, ami kimondja, hogy minden rendszer egyensúlyra törekszik, és a rendezett állapotokból a rendezetlenebbek felé tart. A rendezett állapot rendezetlenné alakulását Murphy így fogalmazza meg: "ami elromolhat, az el is romlik". Ez igaz, mert a világ változik, minden elmúlik, minden véget ér egyszer, tehát ami elromolhat, az (előbb-utóbb) el is romlik.



De pszichés magyarázata is van Murphy törvényének. A váratlan helyzetek mindig jobban feltűnnek, mint ha minden rendben megy. Ezért érezzük úgy, hogy igaza van Murphynek.



Az entrópianövekedés törvénye egyébként is ellentmond a vonzás törvényének. Ugyanis a vonzás törvénye alapján a negatív gondolatok körül felszaporodnak a negatív események, a pozitív gondolatok körül edig a pozitív események. Tehát a vonzás törvénye alapján a világ polarizálódik, egyes emberek körül a jó, mások körül a rossz halmozódik. De az entrópianövekedés törvénye azt mondja ki, hogy a világ az egyensúly, kiegyenlítődés, rendezetlen állapot felé tart, nem a rendezett, polarizált állapot felé.



Én környezetmérnök vagyok, ezért természettudományos és mérnöki gondolkodásom van, és mivel a vonzás törvénye természettudományosan cáfolható, nem hiszek benne.

[scs]

"a vonzás törvénye természettudományosan cáfolható"
Nem sikerült megcáfolnod a fentiekkel.
Mint te is írtad, az elektromágneses vonzás során a különbözőek vonzzák egymást. A gravitációnál meg mindenki mindenkit. Ergo többféle vonzás is lehet. Miért ne lehetne egy harmadik is, ha már kettő eleve van?
Arról nem is beszélve, hogy a kölcsönhatásokból csak kettőt ragadtál ki: a gravitációt és az elektromágnesest. Az erős és a gyenge kölcsönhatást pl. kihagytad.

"Vagy olyan, mint a barátság, mindenki vonzhat mindenkit (gravitáció elv); vagy olyan, mint a szerelem, az ellentétek vonzzák egymást"
A szerelem és a barátság során éppen a hasonló dolgok vonzzák a hasonlót. A barátságnál a hasonló gondolkodásúaknál (még inkább a hasonló érdekűeknél) nagyobb az esélye, hogy barátok lesznek. Szerelemnél szintén. Ott is a hasonló vonz. Nehezebben leszel szerelmes egy lóba, mint egy emberbe, mert a ló nem annyira hasonlít rád. párkapcsolat keresésnél fontos, hogy legyen különbözőség (mert így nagyobb változatosság érhető el), ugyanakkor mégis a hasonló az, akit választ az emberek többsége, mert azzal hatékonyabban együtt tud működni. (A lóról már nem is beszélve, mert ott annyira nagy a különbözőség, hogy a szaporodás is kizárt.)

"De az entrópianövekedés törvénye azt mondja ki, hogy a világ az egyensúly, kiegyenlítődés, rendezetlen állapot felé tart, nem a rendezett, polarizált állapot felé."
És nem lehet, hogy épp az entrópia növekedés törvénye a hibás?
Ha a törvény valóban működne, akkor nem lehet, hogy eleve össze sem álltak volna a protonok/neutronok/elektronok atomokká? vagy hogy az u és a d kvarkok nem rendeződnek akkor protonná? Stb. Ezek mind ellentmondanak az entrópia növekedés törvényének, mert ha az működne, akkor nem is lennénk - pusztán üres energia lenne magában, semmi más.

Szóval én azt mondom, hogy nem zárnám ki a vonzás törvényét sem. Bár azt sem mondom, hogy valóban igaz. Hinni pedig végképp nem hiszek benne. Mindenesetre nem kizárt egyáltalán, hogy működik. Annnyi dolog van még a világban, amiről fogalmunk sincs, hogy kár lenne teljesen kizárni egy olyat, ami akár létezhet is.

[walaki]

Erős és gyenge kölcsönhatás: igazad van, valóban 4 alapvető kölcsönhatás létezik: erős, gyenge, elektromágneses és gravitációs. Az erős és a gyenge azért maradt ki, mert ezek kevésbé ismert kölcsönhatások, nem akartam ennyire belemenni, ráadásul csak atomi méretekben hatnak, olyan gyorsan gyengülnek a távolsággal, hogy makroszkopikusan nem észleljük őket (a gravitáció a távolság négyzetével arányosan csökken, de ez a két kölcsönhatás a távolság 6. és 12. hatványával arányosan gyengül, tehát nagyon gyorsan, ezért kicsi a hatótávolságuk), és a legfontosabb: ezek is úgy működnek, mint a gravitáció: mindenki mindenkit vonz. Összefoglalva: 4-féle alapvető kölcsönhatás létezik, ebből 3 "mindenki mindenkivel" típusú, és csak vonzás, taszítás nem lehet, a 4. pedig lehet vonzás és taszítás is, az ellentétek vonzzák egymást, az azonosak taszítják egymást. Tehát a tudomány mai állása szerint nincs olyan vonzás, amelyet a vonzás törvénye ír le.

Még mindig a természettudománynál maradva: az entrópianövekedés törvénye nem zárja ki, hogy legyenek rendezett állapotok a világban, csak azt mondja ki, hogy ami rendezett, az előbb-utóbb rendezetlen lesz. Tehát ha valami éppen most (vagy akár évmilliárdok óta) rendezett állapotban van, az nem mond ellent a törvénynek. Egyszerű példa: lehet rendet rakni a szobában, amitől a szoba entrópiája csökken, de ez energiabefektetéssel érhető el, és az egész rendszer (a szoba és a benne rendet rakó ember) összes entrópiája nő, a szoba pedig elkezdi növelni a saját entrópiáját, előbb-utóbb leesnek a polcról a felrakott tárgyak, stb. A lényeg, hogy a spontán folyamatok a rendezetlenség felé tartanak.

Ennyit a természettudományos cáfolatról. A pszichológiai témákat (barátság, szerelem) csak azért foglaltam bele az eszmefuttatásomba, mert sokan arra hivatkoznak, hogy a vonzás törvénye egy pszichés jelenség. Igazad van abban, hogy a barátsághoz és a szerelemhez is kell valamennyi hasonlóság, de akárki lehet első látásra rokonszenves, még az is, akiről később kiderül, hogy nem is hasonlítunk. (Én már jártam így.) Ilyenkor legtöbbször vége a barátságnak, de ameddig nem derül ki, hogy mennyire különbözik a két ember, addig tart a barátság. Tehát a barátsághoz kell egyfajta "mindenki vonz mindenkit" típusú vonzás is (ez a kezdeti rokonszenv alapja), és hasonlóság is (hogy tartós legyen a barátság). A szerelemhez egy alapvető különbség kell (különböző nemek), kell egy "mindenki vonz mindenkit" típusú kezdeti rokonszenv, és némi hasonlóság, hogy tartós legyen a kapcsolat (tehát 3-féle vonzás kell hozzá). Mindkét érzéshez (a barátsághoz és a szerelemhez is) kell hasonlóság, de a kiváltó oka, ami egymáshoz vonzza az embereket mindig egy "mindenki vonz mindenkit" típusú kezdeti rokonszenv, + a szerelem esetében még nemi különbség (tehát az ellentétek vonzása) is.

Az utolsó bekezdésedről azt gondolom, hogy ameddig nem látok egyértelmű bizonyítékot arra, hogy létezik a vonzás törvénye, addig a tapasztalataimnak hiszek, amelyek nem igazolják ezt a törvényt, és azt feltételezem, hogy nem létezik, de nem állítom egyértelműen, hogy nem lehetséges. Az utolsó mondatoddal általában is egyetértek.

---

Népszerű témák:

• Magyar helységnevek
• Újévi versek, sms-ek, köszöntők. BUÉK!
• Milyen országban élek én?!
• Csiklandozás
• A 12. bolygó és a földi piramisok...
• Imádom a csokit!
• Dumálda
• Hova jártok vásárolni Budapesten?
• Rejtélyes vallás
• Kedvenc idézetek, gondolatok...

[scs]

A többféle kölcsönhatással csak azt akartam bemutatni, hogy ha lehet ennyiféle kölcsönhatás, akkor igazából semmi nem zárja ki, hogy legyen még egy.

Az entrópianövekedés törvényével kapcsolatban mindössze az a bibi, hogy oké, hogy minden a rendezetlenség felé halad (amit egyébként nem hiszek), de akkor annak idején kellett valami, ami a rendezettségbe taszította a világot - ami már magában ellentmond a törvénynek. Tehát annak idején vagy más törvények voltak életben, avagy az entrópianövekedés törvénye nem létezik.

Pszichológia: Itt - mint korábban már írtam - a hasonló hasonlót vonz elve érvényesül inkább. (A hasonló nem azonos az egyformával!) Ami baj van az egésszel, az annyi, hogy beskatulyázunk dolgokat. Pl. embereket. Vesszük a nőt, meg vesszük a férfit. Holott ez (szerintem) érdektelen a természet szemszögéből. A természet egyedeket néz, mindenkit külön kezel. Számára nincsenek nők és férfiak, nincsenek fajok sem. A faj fogalmát is csak mi alkottuk meg, holott egy kitalált dolog. Nem léteznek fajok - egyedek léteznek. És a hasonló egyedek a hasonlókkal lépnek inkább kapcsolatba, mert az egyéni érdekük szempontjából ez hatékonyabb együttműködést jelent. (Lásd az un. gyűrűfajok esetét - tökéletes példa rá, hogy a természet szemszögéből nem léteznek fajok, hanem csak egyedek.)

Bizonyítékot én sem látok a működésére. Ami viszont tény, hogy az ember sokszor valóban "idomul" ahhoz, amit elhisz. Placebo. Nem kizárt, hogy itt is ez játszódik le. Ugyanakkor az is lehet, hogy mégis létezik.