Bátran mondhatjuk, hogy a tej az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk. A tejtermékek nélkül el sem tudnánk képzelni mindennapjainkat.
A tej fogyasztása ősi időkre nyúlik vissza. A nomád állattenyésztéssel foglalkozó törzsek már itták a tejet, és az ebből származó termékeket is készítették, fogyasztották. Az emlősök első eledele a tej, így az ember jogosan gondolhatta, hogy az egészséges fejlődés erőforrása lehet. Ma már tudjuk, hogy a tej valóban tápláló, vitamindús és a csontok számára elengedhetetlen kalcium is megtalálható benne. Összetétele azonban nagy mértékben függ attól, hogy milyen tejről van szó, azaz melyik állattól származik. Ma azonban nem tekinthetjük egyértelműnek a tejről alkotott képünket, hiszen rengeteget olvashatunk arról, hogy a tej rossz hatással is lehet szervezetünkre. Hétköznapi emberként aligha tudunk állást foglalni a milliónyi nézet mellet vagy ellen, mindegyik alaposan alátámasztottnak látszik biológusok, orvosok, vegyészek által. Mit higgyünk el és mit ne? Ezt rendszerint mindenki maga ítéli meg, támaszkodva illetve nem támaszkodva az olvasott hiedelmekre.

Tehéntej
A szarvasmarha emlőiből származó tej a leggyakrabban felhasznált tejünk. Kalóriaértéke 100 grammban úgy 60 KJ körül mozog. A zsírtartalom átlagosan, szintén 100 grammban mérve 3,5-4 g körüli értékeket mutat. A tehéntejben található vitaminok B2, B12, B6, mellett az emberi szervezet számára fontos anyagok hordozója (foszfor és kalcium). Újabb kutatások szerint a kisgyermekek szervezetében a tehéntej allergiás reakciókat válthat ki, ezért nem ajánlják a túl korai fogyasztását. A tejben található idegen anyagok ellen szóló írások részben arra vezetnek vissza, hogy a tehenek ma már rendszerint nem a természetes legelőkön táplálkoznak, hanem mesterségesen előállított eledellel etetik őket, mesterséges körülmények között. Bolti vagy házi tejet fogyasszunk? A pasztörizált tej ellen szólók azzal érvelnek, hogy az eljárás során csökken a tej vitamintartalma, a pasztörizált tejet fogyasztók pedig a baktériumok veszélyes hatásait emlegetik.

Kecsketej
A kecsketejet sokan jellegzetes íze és szaga miatt vetik meg. Emellett a kecsketejről azt mondják, hogy az immunrendszerre gyakorolt hatása kiemelkedő. Csakúgy, mint a fokhagymát, a kecsketejet is használták antibiotikum gyanánt. A kecsketej kevésbé allergén, mint a tehéntej és a vitamintartalma is magasabb (C, D, B1, A…). Magasabb a zsírtartalma és a fehérjetartalma is. Emellett a kecsketejben és a juhtejben található az orotsav, amely kiválóan alkalmazható rákbetegségek gyógyítására.

Szamártej
A legenda szerint Kleopátra mézzel kevert szamártejben fürdött, amitől gyönyörű, fiatalos bőre lett. Kleopátra után egyre több nő használta szépségápolásra. Ma sincs ez másképp: a tejet számos – főként francia – kozmetikai cég alkalmazza, mint bőrápoló szert. Különböző wellness központokban élvezhetjük mi is eme híres fürdő jótékony hatását. A szamártej PH értéke a bőr PH értékével azonos, így megvédi a bőrt a savasodástól.