Ünnepek

[ant]

Jön a Valentin nap! Mit szóltok?! Szerintem tök hülyeség!

[ant]

És most elmúlt a húsvét is.
Szerintetek kell ez?

[Bíborvirág]

Igen, nagyon sok helyen a pénzről szól a dolog. Ami elindította bennem ezt a gondolatmenetet az az, hogy nagyon nehezen tudom kitalálni, hogy a másik minek örülne igazán? Mert ha látom, hogy nagyon örül az ajándéknak, az mindent megér. Viszont ha nem találom el, az látszik a másikon és óriási csalódás a számomra. Ezért döntöttem úgy, hogy akkor veszek valakinek ajándékot, amikor találok valamit, amiről tudom, hogy örülni fog neki. ( Lehet, hogy bunkóság. ) És a többiektől ( barátok, család ) sem várom el, hogy feleslegesen költségbe verjék magukat. Nehéz volt megszokniuk, de "szerencsére?" sikerült hozzám idomítani őket. Ezért nem szeretem a karácsonyt sem, mert inkább 364 napig szeretek mindenkit, és egy napig nem, mint fordítva.

Szép gondolat.

[Bíborvirág]

Jön a Valentin nap! Mit szóltok?! Szerintem tök hülyeség!

Szerintem is. Semmi köze hozzánk, szerintem. Az amcsiktól szivárgott be.

[Bíborvirág]

ÖRÜLÖK!!!
Nem köszöntöttek fel névnapomon!
Mindjárt szülinapom is lesz, remélem akkor sem lesz semmi cécó.
Erről jut eszembe, hogy gyerekkoromban mindig haragudtam az őseimre, hogy ilyen közelre tették a névnapomat a szülinaphoz, mert így mindig mindenki összevonta, és egyszerre csak egy ajándékot kaptam a két alkalomra. Gazdaságosabb volt mindenkinek, csak nekem nem.

Az ünneplés azért fontos. De tényleg nehéz eltalálni, minek is örülne a másik. Én úgy próbálkozom, hogy ha találok vmit, aminek örülne a másik, vagy nagyon neki való,és pénzem is van éppen, akkor megveszem. És - megkapja, ha van rá alkalom.

[Litmanen]

Jaja, sajnos az egész ünnepléses dolgot az anyagi vonzata az, ami nyűggé teszi. Elég bosszantó, hogy jön egy nap, amikorra ki kell találni valamilyen ajándékot, miközben sokszor fogalma sincs az embernek, hogy a másiknak mire van szüksége, aztán ilyenkor jönnek a sablonos fantáziátlan ajándékok, amikről világít messziről, hogy csak azért vették őket, mert muszáj...
Másfelől miért ne adhatna az ember csak úgy valakinek valamit, miért kell ezt konkrét napokhoz kötni? Mert máskor meg van, hogy megtudod, hogy valaki mit szeretne, de szülinap, névnap, karácsony csak fél év múlva lesz, addigra meg talán már nem is aktuális.
Szóval szerintem mind az anyagi juttatások kötése az ünnepekhez, mind pedig az ajándékozás konkrét napokhoz kötése megmérgezi az ünnepi hangulatot Egy kellemes összejövetelt képes nyűggé tenni, és ez beárnyékolhatja az egészet...

[Bíborvirág]

Jaja, sajnos az egész ünnepléses dolgot az anyagi vonzata az, ami nyűggé teszi. Elég bosszantó, hogy jön egy nap, amikorra ki kell találni valamilyen ajándékot, miközben sokszor fogalma sincs az embernek, hogy a másiknak mire van szüksége, aztán ilyenkor jönnek a sablonos fantáziátlan ajándékok, amikről világít messziről, hogy csak azért vették őket, mert muszáj...
Másfelől miért ne adhatna az ember csak úgy valakinek valamit, miért kell ezt konkrét napokhoz kötni? Mert máskor meg van, hogy megtudod, hogy valaki mit szeretne, de szülinap, névnap, karácsony csak fél év múlva lesz, addigra meg talán már nem is aktuális.
Szóval szerintem mind az anyagi juttatások kötése az ünnepekhez, mind pedig az ajándékozás konkrét napokhoz kötése megmérgezi az ünnepi hangulatot Egy kellemes összejövetelt képes nyűggé tenni, és ez beárnyékolhatja az egészet...

Én szeretem, ha minden ünnep a saját idejében van megtartva. Szükségünk van ünnepekre, különben elfásulunk és elfelejtünk örülni. Én, ha látok valamit, amiről tudom, hogy a másiknak nagyon tetszene vagy illik hozzá, akkor megpróbálom megvenni - akkor, amikor kapható. Aztán odaadom neki, ha eljön a név- vagy szülinapja, vagy a karácsony stb.