Te érted vagy nem érted a nőket?! Hát ez itt a kérdés...

[Archer11]

Én már végképp nem értem a nőket! Köztudott nálunk (itt a gyülekezetben, mert mindenki észrevette ), hogy én voltam egy bizonyos lány álma-vágya (nekem sem volt közömbös, tetszett a személyisége és a külseje miatt is egyaránt ), sokszor össze is néztünk a gyülekezetben, egymásra mosolyogtunk (nálam a mosoly pedig elég ritka manapság) kimondatlanul is szerettük egymást.
Végre elszánom magam, hogy odamenjek hozzá, és elmondjam amit érzek. El is mondom neki, erre ezt kapom: -Hát, én izéééé, igazából nem te vagy, akire nekem szükségem van, nem tudom mit mondjak! Bah, mondja má meg vki, hogy mér hazudik nyíltan a szemembe, mikor nem csak, tudom (meg nem csak én), hanem érzem is, hogy ő is viszont szeret???? Nálunk nagyon szembetűnő, ha vki hazudik (próbálna), és Ő mégis hazudott Nem értem, fel sem tudom fogni.... Ha szeret, mér nem szeret?

[bghtomi]

Ebben sajnos én nem tudok segíteni, csak annyit tudok mondani, ami a szokásos sablon szöveg, hogy a nőket ne akard érteni, nincs bennük logika, mindegyik más és ebből kifolyólag lehetetlen logikát találni a viselkedésükben. Nekem is van most egy ilyen problémám...de én úgy vagyok vele hogy inkább hagyom a lányt, van még sok másik...!

[scs]

Te Archer!
Nem lehet, hogy kettőtök közül nem ő hazudott, hanem inkább te?
A saját érzéseivel ő van tisztában. Az, hogy te mit gondolsz, nyilván nem mérvadó ezügyben. Az, hogy te azt képzeled, hogy ő szeret téged, még nem biztos, hogy úgy is van.

Valószínűbbnek tartom, hogy nem ő hazudott, hanem te. Magadnak!
Annyira szeretted volna, ha szeret téged, hogy ezt be is magyaráztad magadnak. Hazudtál önmagadnak.
(Egyébként erős a gyanúm, hogy nem először és nem is utoljára...)

Ebben több rációt látok, mint abban, hogy ő szándékosan hazudott volna neked.
(Bár tény, nehéz így kívülállóként erről véleményt alkotni, pláne, hogy nőkről van szó...)

[Bíborvirág]

(Bár tény, nehéz így kívülállóként erről véleményt alkotni, pláne, hogy nőkről van szó...)

Naja

[Archer11]

Direkt azért írtam, hogy köztudott tény nálunk a gyülekezetben, mert sok mindenkitől hallottam vissza (többek között az édesanyjától), akik mentek vele prédikálni, és szóba kerültem, hogy szeretne engem, és tetszem neki. Ezek után elég fura a dolog, na meg kicsit bonyolult és érthetetlen. SCS-nek igaza van abban, hogyha az ember akar vmit, akkor hajlamos hazudni magának, de ez most nem ilyen szitu.
bghtomi: te meg azért könnyebb helyzetben vagy, nem vagy Tanú! Én csak olyat választhatok, aki Tanú (nem szabály, csak egy jó tanács). És sajnos (hogy így mondjam) nem túl nagy a választék. Sajnos nem könnyű megfelelő társat találni. Az esetek 30%-ában azt mondják, hogy még nem állnak készen(de ha 10 év múlva is megkérded őket akkor is ez a helyzet ), 10%-ban azért nem tetszel nekik, mert nem vagy kisegítőszolga vagy vén vagy úttörő, 50%-ban neked nem jönnek be, és 9%-a teljesíthetetlen elvárásokkal rukkol elő. A fent maradó 1%-nál is csak 1%-ában felelsz meg te nekik teljesen, a többiek meg csak azért választanának, mert mindenáron férjhez akarnak menni (és te csak szükséges rossz vagy, nincs jobb). Legalábbis saját tapasztalatok szerint.

[scs]

Direkt azért írtam, hogy köztudott tény nálunk a gyülekezetben, mert sok mindenkitől hallottam vissza (többek között az édesanyjától)

Akkor még több eset lehetséges. Vegyük hát sorra:
1. Ő hazudik. (Miért tenné? Egyáltalán Tanúként tehetne ilyet? Úgy tudom, nem.)
2. Az édesanyja hazudik. (Kérdés itt is az, mint az előzőnél.)
3. Az édesanyja hazudik - saját magának. Lásd az előző hsz-em. Lehet, nagyon szeretné, ha a lánya szeretne téged, és ezt bebeszéli magának meg utána másoknak is. És te ezt meghallod, és elhiszed.
4. Továbbra is te hazudsz magadnak.

Melyikre látod a legnagyobb esélyt?

10%-ban azért nem tetszel nekik, mert nem vagy kisegítőszolga vagy vén vagy úttörő

Bakker! Nemtán megy ott is a hatalom-hajkurászása?
Mint a középkorban meg az újkor nagy részében. Csak és kizárólag megfelelő pedigrével szabad házasodni? Grófkisasszony csak minimum grófhoz mehet hozzá, úttörő az úttörőhöz, vén a vénhez? Haláli.
... A kisegítőszolga mit takar? Az is valami nagy rang?
(A nevéből nem ez jön le, azért kérdem. Így első hallásra a takarítószemélyzet-al-helyettes-beosztott ugrik be róla, de lehet, hogy valami mást jelent. Sose hallottam.)
Egyébként milyen már, hogy semmi szerelem, hanem csak a rangok, címek? Ez - meglátásom szerint - köszönő viszonyban sincs a Bibliával. De mindegy, nem részletezem, mert nem az a topik. Csak furcsa, hogy ez alapján házasodik pár ember.

Egyébként csudaérdekes egy házasságok lehetnek akkor a Tanúknál.
- Eleve ajánlott, hogy csak másik Tanút válassz. Persze annyira ajánlott, mint MSZMP-ben a párttagkönyv (tehát kötelező), mert ha nem így teszel, akkor utolsó-mocskos-szemétládának leszel bélyegezve. Eddig gyönyörű.
- Utána jön a választás. "Szükséges rossz", megfelelő pedigré és rang, 10éves várakozás a semmire, stb. Nem ám az, hogy "tetszik nekem - őt választom". Fenét! Inkább feleljünk meg a közösség elvárásának, mert a begyepesedett agyúak ezt akarják látni, és mikor majd mi is kellőképpen begyepesedtünk, akkor mi is ilyet fogunk követelni az utódoktól.
Meseszép élet lehet...

(Az ilyenféle kényszerházasságból fakadó gyerekeket viszont sajnálom, mert gondolom, itt még válni sem lehet utána. Az még csak "hagyján", hogy már 2évesen is sületlenségekkel tömik az agyát szerencsétlennek. De hogy még egy rendes, egymást szerető apja-anyja se legyen, mert csak azért házasodtak össze, mert nem volt éppen jobb, az elég gáz. No mindegy, kinek a pap, kinek a Tanúk. :-) )

[Bíborvirág]

Én már végképp nem értem a nőket! Köztudott nálunk (itt a gyülekezetben, mert mindenki észrevette ), hogy én voltam egy bizonyos lány álma-vágya (nekem sem volt közömbös, tetszett a személyisége és a külseje miatt is egyaránt ), sokszor össze is néztünk a gyülekezetben, egymásra mosolyogtunk (nálam a mosoly pedig elég ritka manapság) kimondatlanul is szerettük egymást.
Végre elszánom magam, hogy odamenjek hozzá, és elmondjam amit érzek. El is mondom neki, erre ezt kapom: -Hát, én izéééé, igazából nem te vagy, akire nekem szükségem van, nem tudom mit mondjak! Bah, mondja má meg vki, hogy mér hazudik nyíltan a szemembe, mikor nem csak, tudom (meg nem csak én), hanem érzem is, hogy ő is viszont szeret???? Nálunk nagyon szembetűnő, ha vki hazudik (próbálna), és Ő mégis hazudott Nem értem, fel sem tudom fogni.... Ha szeret, mér nem szeret?

Jó, hogy mindjárt nem nyilaztad le! Igaz, hogy nem írtad ide, pontosan mit is mondtál neki, csak gondolom, hogy nagyon revolveres lehetett a szöveg. Ha tényleg tetszik, miért akarod lerohanni? Jobban tennéd, ha 1-1 lépéssel próbálnál közelebb jutni hozzá. Jóhogy nem azt kérdezted meg mindjárt, hogy hozzád megy-e? Miért nem olvasod el újra azt a rovatot, vagy micsodát, ahol arról írtál, hogy mit kellene mondani egy megismerkedés elején? (puff, lehet, hogy pont ez az a témakör, amibe írok. Csak nem merem visszaléptetni, hátha elszáll, amit eddig írtam.) Valami vicceset. Aztán meg ne legyél nagyon rámenős, mert azt sokan nem csípik.
Nem akarlak ám kioktatni! Csak légy óvatosabb. Hagyj neki lélegzetvételnyi időket. Aztán meg honnan veszed, hogy szerelmes vagy belé? Azért, mert tetszik, ez még nem szerelem. Mivel egy jó ideje már NAGYON szeretnéd megtalálni az igazit, lehet, hogy csak rávetíted az érzéseidet. Nyugi. Úgyis kiderül, hogy hozzád való-e? Ilyet meg ne mondj, hogy hazudik. Csak köpni-nyelni nem tudott, ahogy nekiestél, szerintem. Ilyenkor a lányok tök hülyék tudnak lenni és egélszen mást mondanak, vagy mondhatnak, mint amit gondolnak.
Egyébként, lehet, hogy a legfontosabbat elfelejtetted.... Jehovát megkérdezted már a dologról? (ez halál komoly, nem vicc)

[Bíborvirág]

No mindegy, kinek a pap, kinek a Tanúk. :-) )[/I]

Úgy tűnik, megszületett a legújabb magyar közmondás!

[Archer11]

SCS: Írtam, hogy nem bírom a vitákat, most mér provokálsz? Élvezed? Ettől függetlenül lehet igazad, nem tudhatok mindent.
Bíborvirág:Szerintem nem lerohanás az, hogy beszélgetek vele, (érdeklődök hogy van stb...) és azt mondom neki, hogy szeretetném őt jobban megismerni, mert szimpatikus, és kérek tőle erre lehetőséget (konkrétan elhívtam prédikálni, hogy még jobban megismerjem). Na mindegy.
És jó helyen kutakodsz, mert imában már nem 1x, de legalább 1.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.00 0.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.00 0.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000x kértem már imában Jehovát, hogy segítsen megtalálnom azt, akivel leélhetem az életemet örökké. De eddig nem jött válasz. Talán ez az én nagy próbám.

[scs]

SCS:Írtam, hogy nem bírom a vitákat, most mér provokálsz? Élvezed?

Nem provokállak. Csak leírtam a véleményemet.
(Miért van most olyan érzésem, hogy csak az igazság fáj neked...? Mindegy, biztos csak képzelődöm.)

kértem már imában Jehovát, hogy segítsen megtalálnom azt, akivel leélhetem az életemet örökké. De eddig nem jött válasz. Talán ez az én nagy próbám.

Hű, most egy érdekes dolog jutott eszembe erről. Már Carlin is felvetette ezt egy előadásában. Meg is kérdezem a vallásos topikban (ahol még mindig várom, hogy kifejtsd a többi kérdésemre a választ, amit ígértél).