proletar jól mondja teljesen igaza van
Eppur si muove! – mondta a halála előtt Galilei.
Giordano Brunot kivégezték és halála előtt kivágták a nyelvét.
A tények:
Az Ardi néven emlegetett különös lény a mai Etiópia területén 4,4 millió évvel ezelőtt élt. Ardi nem a közös ember-csimpánz ős, de korban közel élt ahhoz.
Egyesek szerint a csimpánzféle és az emberféle fejlődési útja 10 millió éve ágazott el, majd mintegy 4 millió éven át egymástól független, saját fejlődési úton formálódtak. Ekkor azonban keveredtek egymással, majd a két faj útja immár végleg elvált egymástól. Az egyikből évmilliók alatt a mai ember, a másikból pedig a csimpánz fejlődött ki. Mások szerint szó sincs keveredésről. Évmilliókkal ezelőtt lassan különült el a két faj.
A hominidák legelső képviselői 9-10 millió évvel ezelőtt Európában éltek, ezeknek a maradványait találták meg Rudabányán is. De utána mintegy négymillió éves űr tátong a leletek sorában. Tim White amerikai kutató 1992-ben bukkant az Ardipithecus ramidus nevű, 4,4 millió évvel ezelőtt élt lény csontjaira. Egyesek felvetették, hogy akár ez is lehetett az ember és a csimpánz közös őse.
Kordos László, a Magyar Állami Földtani Intézet profeszszora szerint egy sípcsont alapján állították, hogy a lény felegyenesedve járt. Ez azért volt fontos, mert az Ardipithecus névvel kizárták az emberhez vezető fejlődési vonalból (az Australopithecusok közül). A felegyenesedett járás tehát olyan korai tulajdonság, ami nem csak az emberre jellemző.
A Science-ben ma megjelenő tudományos szenzáció lényege: Tim White egy nőstény Ardipithecus ramidus csontmaradványait találta meg Etiópia északkeleti részén 1992-ben, de 17 év kellett mire valamennyit sikerült azonosítani. A koponya, a fogak, a kéz és lábcsontok alapján a kutatók azt mondják, hogy az Ardinak nevezett lény, nem az embercsimpánz kettős közös őse, de a lehetséges közös ős számos nyomát magán viseli.
Tudjátok, hogy miért pusztult ki a neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis)?
És miért nem pusztult ki a Homo sapiens?
A Neandervölgyi ember nem tudott beszélni, a Homo sapiens pedig tudott!
És most folyhat tovább a „inquisitio haereticae pravitatis”!
proletar jól mondja teljesen igaza van
Proletár! Minden amit ide leírtál az valakiknek a véleménye. Mi a TE véleményed?Van sajátod ,esetleg más elképzelésed?Gondold csak át hányszor megdőltek már , amiket tényként adtak közre!!Na erről kezdtek itt vitát szerintem.
Az evolúció elmélete már egy bizonyított tény. Eltolódások lehetnek az elméleten belül, de megdőlni nem fog. A logikán kívül, még több millió tárgyi bizonyíték támasztja alá.
Különben meg aki olvasott volna bármilyen tudományos könyvet a témával kapcsolatban, az nem mondana ilyet.
Na jó,ha nem a saját elméleteinket kell megvitatnunk akkor keressétek ki ezt,és olvassátok el. Elgondolkodtató."Intelligens tervezettség-az evolúcióelmélet modern riválisa"
(A Védikus Tudományok Kutatóközpontja)
Jézus igenis visszatér, már itt van a földön. Felsőbb rendű barátaival okítja a még megmenthető embereket. Engem is elraboltak, csak rájöttek, hogy nem lehet rajtam segíteni, oszt elmentek. Lehet,hogy egyszer téged is elvisznek...
Bárha!!
nem a majmoktól származunk hanem ádámtól. és az ősrobbanás egy csomó fizikai törvényel ellent mond
Te lehet,hogy Ádámtól!! De én?
az ősrobbanás ellent mond egy csomó fizikai törvénynek pl.
Miből lettünk, hogyan kezdődött az anyag és az élet szerveződése? Volt e Ősrobbanás, és ha igen, mi vezetett ősrobbanáshoz? Hogyan alakult ki a Világegyetem? ? Ezek a kérdések mindenkit érdekelnek.
Az anyag, az élet és a gravitáció eredete és meghatározása nem eléggé tisztázott. Az ősrobbanás a kezdet teóriája, amelytől eredeztetjük az időt és a teret, az anyagot és ebből az élet kialakulását. Az ősrobbanás első időszakát, átláthatatlan, megismerhetetlen szingullarításként ismerjük, amely robbanásszerű hevességgel kezdődött. Az Aspektus könyvben a szerző kétségbe vonja az anyag, az idő és a tér Ősrobbanásra visszavezetett eredetét, a kezdeti folyamatok megismerhetetlenségét, és a kezdet, a lehetséges előzmények ismertetésére vállalkozik. Az ősrobbanást korábban Einstein is elvetette, és beépített a téregyenletekbe egy Univerzális állandót. Az Univerzális állandó helyes felismerés volt, annak a téregyenletekbe beépítése szükségszerű, amely csak így eredményezheti a máig kialakult térállapotot. A tér maga statikus, állandó, amelyben szétszóródó anyag keveredik, helyenként összesűrűsödik és szétszóródik. Valamennyi esemény sokféle időfolyamat alatt is megtörténhet, lassan, lineárisan, és különböző gyorsabb eseményekben is. A Makrokozmosz állandó és a teljes térben történő változása lokális részecske összegződésekhez, mezők kialakulásához vezetett. A mezők változási folyamata, növekedése nem végtelen lehetőségű, az előbb, utóbb összeroppan a gravitációként ismert tömörítő erő alatt.
Az Aspektus egy természettudományi területhez tartozó térelmélet kibontakozásának az első könyve. A szingularítás előtti állapotok kialakulását, a lokális ősrobbanás lehetőségét tárja fel. Az élet és az anyag kezdete, a szerveződése megismerhető. A térben lévő szerveződések rendkívül arányos, analóg szerkezetek, amelyeket fraktálrendszerként ismerünk. E szabályszerűség feltárása sok eddig nem értett összefüggésre világít rá, megérthetőbbé és egységesebbé teszi a teret és az időt, az anyagot és az élet szerveződését!
Ez a szerveződés egy fraktálrendszer, amely egy egyszerű szabálynak a különböző energiaszinteken történő megismétlődéseként a lokális mezőket egy sokszintű közös élő rendszerbe köti össze.
A hiányos ismerettel szemlélt, a jelenlegi vizsgálati eszközeinkkel, módszereinkkel át nem látható hatásrendszer sok tévedés alapjaként szolgált, amely miatt sokszor kellett a felépített elméleteket visszavonni, és helyettük alkalmasabb valósághű tudományos elméleteket állítani. Az egyik legnagyobb tévedés az ősrobbanás és a táguló világegyetem elmélete, amely fizikai magyarázatát korrigálnunk kell. Az általunk anyagként ismert matéria, a hatásmezők térhez és időhöz kötött, körfolyamatot képező szerveződésének, a környezeti értékre visszatöltődő változó buborékjainak a felfúvódásai. A tér egy élő szerveződésnek, egy végtelen kristálynak tekinthető, amely kristályrácsainak egy részén szétszóródnak, más pontjain összegződnek a változásból fakadó gömbhullámok hatásfelületeit képező kölcsönható részecskék.
A tér teljességének a homogenitását a változás töri meg, amely a látszólagos káoszon belül az önszerveződés harmonikus egyensúlyát is megtartó pulzációt alakít ki.