Mi a stratégia készítésének módszere?

[annacsepel]

A stratégia készítése során a célok hierarchikus meghatározására a logikai keretmátrix módszert (rövidítése: LFA, azaz Logical Framework Approach), a beavatkozási változatok meghatározására és a köztük lévő választásra költség-haszon elemzési, benchmarking, valamint többszempontú értékelési módszereket alkalmaz a nyertes konzorcium. Ezen módszerek lehetővé teszik, hogy a problémagócok esetében javasolt beavatkozások céljának éa jellegének meghatározásakor a társadalmilag legkedvezőbb változatok kerüljenek kiválasztásra.
Az értékelések számos szempontot vesznek figyelembe:
• Környezeti, egészségügyi szempontok:
o Egészségkockázat mértéke
o Környezeti elemek érintettsége
o A természeti erőforrások hasznosítási lehetőségei
• Területfejlesztési, városfejlesztési szempontok
o A projektterület jelenlegi területhasználata, a terület használatával kapcsolatos főbb fejlesztési elképzelések
o A területen található épített értékek, kulturális örökség részét képező épületek
• Megvalósíthatóság:
o Műszaki megvalósíthatóság
o Jogi, intézményi megvalósíthatóság
• A beavatkozások költsége:
o A beavatkozások költségei
o A beavatkozás eredményének fenntartásához szükséges működési jellegű költségek
• A beavatkozások finanszírozási lehetőségei:
o A támogatási lehetőségek felhasználása
o A terület értékmegőrzésében, fejlesztésében érdekeltek forrásai.

[Archer11]

A stratégiai terv megalapozása

Az adott területhasználatok és a feltárt szennyező anyagok alapján lehatárolt gócokhoz számos megalapozó tanulmány ké- szült, elemzés történt.

* Áttekintésre kerültek a vonatkozó jogszabályok, a területre vonatkozó hatósági előírások, programok.
* A tulajdonviszonyok feltárása megtörtént, azok időbeliségének nyomon követésével.
* A felelősség elemzése góconként történt, megvizsgálva adott góc esetében a következő szempontokat: a szennyezőforrás és szennyezett terület térbeli lehatárolása, a környezeti problémát okozó technológia meghatározása, a szenynyező- tevékenység okozójának jelenlegi jogi helyzete, a szenynyezéssel érintett ingatlanok tulajdonosainak felelőssége, hatósági kötelezés.
* Az épített értékek, kulturális örökséget képező épületek, raktárak, hajdani ipari értékek számbavétele, jellemzése is megtörtént.
* Megtörtént az érdekcsoportok feltárása és elemzése. Ebben külön hangsúlyt kaptak a jelenlegi tulajdonosok, a területen gazdasági tevékenységet folytatók szempontjai.
* A történeti és a jelenlegi területhasználat felderítésre került. A terület jövőbeni használatára vonatkozó elképzeléseket két szcenárióban szükséges vizsgálni:
* • Csepel Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS), amely az ipari, kereskedelmi funkció megtartását javasolja az északi részen, a déli részen a Duna mellett szabadidő- és lakózóna létrehozását javasolja, a középső részén pedig intézményi funkciók megjelenését szorgalmazza a műemléképületek újrahasznosítása érdekében.
* • A XXI. kerület Csepel Önkormányzata által elnyert INTERREG támogatás, mely szintén tartalmaz a területhasználatra vonatkozó elképzeléseket. Az INTERREG támogatási elképzelésben alapvetően a terület foglalkoztatási jellegének növelése, magas hozzáadott értékű termelő foglalkoztatási zóna létrehozása a cél.
* A támogatásra vonatkozó szabályok és a kármentesítés finanszírozására fellelhető forráslehetőségek részletes elemzésére is sor került.
* Nagy hangsúlyt kapott a nemzetközi tapasztalatok áttekintése, amelyből látható, hogy az ilyen összetett, nagy kiterjedésű szennyezések esetében a siker fontos tényezője volt a végrehajtást segítő intézményrendszer kialakítása, az általában egységes, többségében állami, önkormányzati tulajdonviszonyok, magántőke és állami tőke együttműködése.